SZABADSÁGRA VÁGYOM!

(Patai Ivetthez)

Múlik az idő, úgy múlik bennem is az irántad érzett szerelem;

Tetteid vezettek ehhez, hogy már jelenéted is nehezen viselem.

Soha nem tapasztaltam egy embertől sem ekkora féltékenységet;

Sem ekkora kényességet, szerencsétlenséget!

Szabadságra vágyom, jaj, de nagyon szabadságra vágyom!

Rájöttem!

Isten veled büntet eddigi szennyes életem miatt!

„Na, nem baj, ezen változtatni kell!”,bennem ez fogant.

Ami eddig visszatartott, a velem közölt öngyilkosságod megtétele;

Bolond az ki bárkiért ilyet tenne… ez Isten ítélete!

Szabadságra vágyom, jaj, de nagyon szabadságra vágyom!

Bolond voltam, s vagyok, hogy eddig elviseltelek;

Drága Ivettkém és családod, isten véletek!

Elköszönök, no, nem haraggal, hisz megéltünk jó pár emlékeket;

Forduljon jobbra életetek, de soha többé ne lássak benneteket!

Szabadságra vágyom, jaj, de nagyon szabadságra vágyom!

Szentendre, 2009. 06. 23.

 

ÉRZÉKETLENNEK LENNI

Szeretnék érzéketlen lenni,

Minden vágytól megszabadulni.

Én lennék a tökéletes lény,

Akinek senki semmit nem ér.

Oly jó lenne ez,

Oly érezhetetlen.

Lelkem tovaszállna,

Testem cselekedne.

Ha szeretkeznék,

Ha ölnék,

Ha embereken segítenék…

Régi tanult beidegződés lenne.

Sátán, tedd meg ezt nekem.

Szentendre, 2009. 07. 18.

 

MEGTÖRT A CSEND

Évek teltek el, amíg nem szóltam;

Álomburok vett körül, mit magamról

Nehezen, de most ledobtam.

Újra itt vagyok;

Újra veletek élek.

Megtört a csend;

S vele a lelkem.

Beletemetkeztem a jelenbe;

Múlt s jövő eddig nem érdekelt.

Számat most ismét szóra nyitom;

A valóság többé nem csak képzelet.

Évek teltek el, amíg nem szóltam;

Árnyak s démonok öleljetek ismét magatokhoz.

Nélkületek senki nem voltam.

Újra szeretek;

Újra gyűlölök.

Megtört a csend;

S vele a ti életetek.

Szentendre, 2009. 07. 18.

 

PATAI IVETTHEZ

Érzem, a vég lassan eljön hozzánk;

S bedobja ablakunkon életünk további sorsát.

Csoda, hogy eddig bírtuk egymást;

Bűnös volt- e kapcsolat, az árnyak rég megírták.

Nem vagyunk mi egymásnak való!

…de tudd, hogy a magam módján szeretelek!

Szentendre, 2009. 07. 18.

 

POKOL HARCOSAI

A Sátán elbukott!

Új korszak vette kezdetét!

Most már hárman uralkodnak

Az ördögi seregen.

Ők azok, akik rosszabbak

Volt uruknál.

Ők azok, kik rosszabbak

Minden rémálomnál.

Közös erővel hajtanak előre,

Közösen csapnak le a férgekre.

Ti vagytok ezek a férgek,

Megváltást tőlük hiába kértek.

Szentendre, 2009. 07. 18.

 

ELKÖSZÖN AZ ŐSZ

A nyár leveti lenge öltözetét,

S magára húzza melegebb köntösét.

Elvonul barlangjába pihenni,

Helyette testvére áll szolgálatba: az ősz!

Hullajtja száraz levél könnyeit,

S a világra ereszti bús szélbarátait.

Hol szeretőként simogatnak,

Hol ellenségként elpusztítanak.

Szekszárd, 2009. 09. 08.